Mészáros Tibor
Ott, ahol a kerülettől búcsúzó Cinkotai út, és a Rákosligeti határút találkozik, két hatalmas gépjárműtelepet néz farkasszemet egymással. Az egyik már éppen túlesik kerületünk határain, a másik azonban még a miénk, a BKV cinkotai buszgarázsa, amelyikbe már harmincöt éve járnak „aludni” a közösségi közlekedés végletekig kizsigerelt rabszolgái, az autóbuszok.
Az évforduló arra indította a cinkotai garázs dolgozóit, hogy megálljanak egy pillanatra, és ünnepélyes keretek között emlékezzenek vissza az elmúlt harmincöt évre.
Helyszínül az Erzsébetligeti Színházat választották, ahol december 18-án 19 órakor gyűlt össze a kollektíva. Közülük sokan a kezdetek óta a cinkotai garázs dolgozói. Természetesen már az első pillanatban megindult a régi szép idők felidézése, de hogy ennek valamilyen szervezett formája is legyen, az est egy dokumentumfilm levetítésével kezdődött, amely a hetvenes évek elején megindult építkezés első kapavágásától napjainkig mutatta be a garázs életét, felsorolva jó, és kevésbé kellemes emlékeket is. Megszólaltak benne a garázs életét meghatározó vezetők, és az egyszerű beosztottak, sokakban nosztalgikus érzéseket keltve. Majd egy kis saját produkció következett, mellyel a jelenlegi vezetők és a szakszervezet vezetői arattak bombasikert. Az előadott zeneszám pedig a 2010-es labdarúgó világbajnokság hivatalos dalának a cinkotai garázsra átdolgozott változata volt.
Ezután a jelenlegi vezetők, Nemes Gábor a szakszervezet elnöke és Mihálszky Gábor közlekedési vezérigazgató-helyettes monda el gondolatait múltról, jelenről és a kissé bizonytalan jövőről. Végül a volt vezérigazgató, Aba Botond lépett a mikrofonhoz, hogy összefoglalja az elmúlt 35 év jelentőségét, és kissé előre tekintsen az elkövetkezendő évek felé.
Már az eddig történtek is megalapozták a jó hangulatot, amit az ízletes vacsora csak fokozott, és az utána következő fergeteges lendületű operett műsor még tovább hevített. Ám amikor a két „cinkotás” zenekar, a Fuel Money és a Nor By Band játszotta a talp alá valót, már senki nem maradt ülve. Még az sem, aki tudta magáról, hogy nem a parkett ördöge.
A jóleső mulatás egészen hajnalig tartott, amit csak a tombola húzása akasztott meg rövid időre, hogy jónéhányan nyereményekkel gazdagodva, még önfeledtebben vessék magukat a táncba.
A rendezők elégedetten nyugtázhatták, hogy a garázs dolgozóinak családtagjain kívül megjelentek többek között a volt üzemegység-vezetők, szakszervezeti elnökök, elfogadták a meghívást más telephelyek vezetői, és megjelent a jelenlegi vállalatvezetés legfontosabb személyei mellett Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere is. A harmincöt éves születésnapi rendezvény tehát egy igazi közös ünnepléssé szélesedett, és mindenki együtt énekelte: „Köszönjük néked a 35 évet, Mit tőled kaptunk jót, és szépet…”
A fő szerep ezen a napon a vidámságé volt, a küszöbön álló közismert nehézségek legalább néhány órára az ajtón kívül rekedtek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése