A nyár közepe rendszerint magával hozza a művészeti élet teljes leállását. A művészek nya-ralnak, alkotótáborba vonulnak, a feltöltődés időszakát élik. Így azután még nagyobb volt a meglepetés, amit Gy. Erdei Júlia kiállítása okozott az önkormányzat Kovács Attila galériájá-ban kiállított műveivel.
Mészáros Tibor
Erdei Júlia nem ismeretlen a kerület művészetkedvelő közönsége előtt. Többször megcsodál-tuk apró, színes filcdarabokból összerakott mozaikképeit. A Corvin művészklub kollektív kiállításainak némelyikén előfordult ugyan, hogy egy-egy ceruzarajz alatt ott találtuk a nevét, de azért mindenki a filcmozaik művészének tartotta.
Július 19-én, a kiállításra gyülekezők némelyikének az is megfordult a fejében, hogy valami csere történt, mert várakozásukkal ellentétben csupa pasztell és ceruzarajz töltötte meg a galé-ria vitrinjét. Közelebbről persze már olvasható volt az alkotó neve. Csakhogy nagyon kevesen tudták, hogy Erdei Júlia a rajzos műfajokban is ennyire otthon van.Képző-és Iparművészeti gimnáziumot végzett, ahol alapfeltétel volt a rajzkészség. Majd egy nyomdába vezetett az útja, ahol kromolitográfiát tanult. Ez az eljárás a színes plakátnyomás eszköze volt, ami nagy szakértelmet, jó ízlést és ügyes kezet igényelt.
A nyomdában – mint régebben minden komolyabb nyomdában – művészeti önképző kör működött. A kört Hegyi György, a mozaikkészítés mestere vezette. Mivel azonban mozaik-kőhöz jutni igen nehéz volt, rábeszélte Erdei Júliát arra, hogy a mozaikkockákat helyettesítse filckockákkal. Így lett Erdei Júliából filcmozaik művész.
Előfordul azonban, hogy ha valamivel sokat foglalkozunk, átmenetileg telítődünk vele, és valami másra vágyunk. Ez történt most a művésznővel is, aki jelenleg szívesebben készít raj-zokat, és pasztellképeket.
A művek precíz kidolgozásán túl nagy gondot fordít a címadásra, amelyeket ő nem is címek-nek, hanem következetesen a képek neveinek hív. Erre talán a legjobb példa a Lórelei című ceruzarajz – így hosszú ó-val –, amely egy lófejet ábrázol hosszú, női hajra emlékeztető sö-rénnyel, és ami a címválasztás következtében egy újabb jelentésre hívja fel a figyelmet. Érde-kes hatású a Szöcske, amely fekete ceruzarajz, csak a szöcske zöld rajta. A rajzkészség további bizonyítéka a Tarzan, vagy a Bíborka, melyek a címadás következtében szintén újabb tartalmat kapnak.
Megnyitó beszédet Koltayné Zolder Klára, a Corvin Művészklub vezetője mondott, rávilágít-va a kiállítás címe – Mily’ szép a világ –, Petőfi Sándor költészete és a kiállított művek által ábrázolt világ összefüggéseire. A megnyitóbeszéd közben maga az alkotó, Erdei Júlia olvasott fel néhány versidézetet Petőfi művei közül, olyanokat, amelyek szorosan kapcsolódtak a kiál-lított képekhez, és ugyanezt tette Szalki dr. Bernáth Attila, kerületünkben élő műfordító, a német nyelv kiváló ismerője. És hogy a zene is képviselve legyen, arról Matus Mihály tároga-tóművész gondoskodott, aki hazafias dalokat adott elő ezen a jelképesen hazafias, egykor ül-dözött hangszeren. A Kovács Attila galéria nyári kiállítása az alkotóról eddig ismert képünk kiegészítése, és egy kellemes művészi meglepetés volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése