Egy darab történelem

Könyvbemutatónak talán szokatlan helyszín egy református templom. Ha viszont ez a templom egyúttal a bemutatandó könyvben leírt történések színhelye is, azonnal magya-rázatát kapjuk a helyszínválasztásnak. A fővárosi Rákosszentmihály-Sashalmi Reformá-tus gyülekezet temploma 1988 és 1990 között sorsfordító események színhelye volt. Az erről szóló könyvvel ismerkedhettünk május 16-án a szóban forgó templomban.

A XVI. Kerületi Újság című kerületi lap ez évi 9. száma már felhívta a figyelmet a készülő, Út az elnyomásból a szabadságba című könyvre, melyben Pánczél Tivadar, a fővárosi gyülekezet azóta nyugállományba vonult lelkésze írta le annak a két évnek a történetét, amely maga volt az önzetlen keresztyéni szolgálat, a befogadás, a kéznyújtás a segítségre szoruló erdélyi nemzettársaink felé. E könyvet megismerni, és erre a dicsőséges időszakra emlékezni gyűlt össze az a közel háromszáz ember, aki május második vasárnapján ellátogatott Budapest XVI. kerületébe, a Rákosszentmihály-Sashalmi gyülekezet templomába. Az eseményen részt vett többek között Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a parlament külügyi- és határon túli ma-gyarok bizottságának elnöke, Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspö-ke, valamint Kovács Péter a főváros XVI. kerületének polgármestere, országgyűlési képviselő.
Kertész Péternek, a templom jelenlegi lelkészének üdvözlő szavait követően Szabó István re-formátus püspök méltatta a menekültek megsegítésének jelentőségét, rámutatva arra, hogy aki befogad valakit, sorsközösséget vállal a befogadottal, s egyúttal kockázatot is vállal annak kitaszítóival szemben. Ugyanakkor az sem véletlen, hogy ezt éppen egy vallási közösség tette meg Pánczél Tivadar lelkész vezetésével, mert a püspök meggyőződése szerint ilyen cseleke-dethez Krisztus tanítványának kell lenni.
Ezután Kovács Péter polgármester emlékeztetett az előzményekre, arra, hogy Németh Géza lelkész hogyan nyújtott lelki támaszt a Moszkva téren egyre nagyobb számban gyülekező erdélyieknek, és ők végül hogyan találtak segítségre a Pánczél házaspár, és önzetlen, lelkes segítőik szárnyai alatt.
Az erdélyi hegyek hangulatát Faragó Laura énekművész idézte fel egy madárkáról szóló szé-kely népdallal.
Lantos Antal helytörténész, a könyv lektora, aki gyerekkorában maga is sokszor húzta a helyi templom harangkötelét bevallotta, a szentmihályi események fényében csak most, ősz fejjel értette meg, milyen erős jelkép is a harang a kereszténység életében, és milyen erővel hirdeti a harangszó az összetartozást.
Ezután Németh Zsolt, közismert országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, akiről sokunk számára ekkor derült ki, hogy a már említett Moszkvatéri lelkész, Németh Géza fia. Kiemelte, hogy mennyire megkönnyítette az események alakulását édesapja és Pánczél Tivadar barátsá-ga. Mindketten tökéletesen értették mi is az a keresztyéni szolgálat, és mit is jelent a szolidari-tás, amely napjainkban végre kormányzati rangra emelkedhet, némi gyógyírt szolgáltatva a 2004-es népszavazás ejtette sebekért.
Azt hogy Pánczél Tivadarék valóban történelmi tettet vittek véghez, Zalatnay István, a Kőbá-nyán működő Erdélyi Gyülekezet lelkésze tette egyértelművé, hiszen mint mondta, valójában az erdélyi menekültáradat akadályozta meg Horn Gyuláékat abban, hogy az NDK menekültje-it visszatoloncolják Németországba, hiszen akkor ugyanígy kellett volna eljárniuk a román ál-lampolgárságú erdélyi magyarokkal szemben is.
Végül pedig maga a szerző emlékezett vissza némi meghatottsággal a dicsőséges két évre, és mondott utólag is köszönetet mindenkinek, aki segítségükre volt a tizenötezer menekült ellá-tásában, továbbá azoknak is, akik a könyv megjelenését elősegítették. Az ünnepi megemléke