Blogarchívum

Az újságba terjedelmi okokból néhány írás olykor be sem kerül, vagy már néhány szó kihúzásától is elveszti stílusát. Itt cikkeim húzás nélkül, eredeti formában olvashatók. Több fotó a www.indafoto.hu/tibifoto képblogon található. Más újságban, nyomtatott kiadványban vagy internetes oldalon a beleegyezésem nélkül nem közölhetők! Mászáros Tibor tibifoto@t-online.hu mobil: 06-30/260-05-07 Tel.: 403-41-50 A képekre kettőt kattintva a képek megnőnek.

2011. január 21., péntek

Rippl-Rónaitól Molnár C. Pálig

Ezzel a címmel nyílt meg A. Bak Péter magángyűjteményéből a Magyar Grafika kiállítás sorozat IX. tárlata. Az Erzsébetligeti Színház kamaratermében egészen hihetetlen névsort olvashatott a kiállítást megtekintő közönség. Ráadásul még meglepetés is várt az érdeklődőkre.

Mészáros Tibor

A. Bak Péter bevezetőjében elmondta, szolgálatnak tekinti a grafika nagy magyar alkotóinak bemutatását és művészetük rangjának megfelelő ismertségük elősegítését. A hangsúly a magyar alkotókon van. Ennek megfelelően épült fel a kiállítás-sorozat tematikája. Volt, hogy az alkotók személye köré rendeződőtt a kiállítás, máskor a technika volt a rendező elv, de kapott egy-egy önállókiállítást a nagybányai, a szolnoki, a kecskeméti és a szentendrei iskola is.
Kőhegyi Gyula előadása
A IX. tárlat jellemzője a technikai sokféleség volt. Az eligazodást ebben a sokféleségben a meghívott vendég, Kőhegyi Gyula grafikus, a sokszorosított grafika elismert szakembere segítette. Nem kellett ugyanis beérnünk azzal, hogy megcsodáltuk Rippl-Rónai, Kassák Lajos, Borsos Miklós, Szőnyi István, Kondor Béla, Iványi Grünvald, Glatz Oszkár, Rudnay Gyula, vagy Szántó Piroska egy-egy remekművét, mert Kőhegyi Gyula közérthető előadásmódban megismertette a hallgatósággal azokat a technikákat is, amelyekkel a kiállított művek készültek. Az ősi fametszettől a litográfiáig, a rézmetszettől a rézkarcon át az akvatintáig, majd egészen a szitanyomásig bezárólag ismerhettük meg a grafikai eljárásokat. Kőhegyi Gyula nyomódúcokat is hozott előadása illusztrálásához, és megtekinthettük a megkarcolt rézlemezt, és a róla készített nyomatot is. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a szitanyomás kivételével az összes grafikai sokszorosító eljárás azzal nehezíti a művész dolgát, hogy a nyomáskor a kép megfordul, tehát az eredeti művet tükörfordított változatban kell létre hozni.
A kiállítás tanúsága szerint azonban ez azoknak az alkotóknak, akik a falakon sorakozó műveket létre hozták ez nem okozott problémát.
Hegyi Gyulának köszönhetően tehát a kiállítás megnyitóba illesztett szakmai előadásnak köszönhetően már kevésbé volt titokzatos a hidegtű, a linometszet, az akvatinta kifejezés, és megtudhattuk azt is, mi a különbség rézkarc és rézmetszet között.

A Magyar grafika IX. kiállítás november 30-áig látható az erzsébetligeti színház kamaratermében.



Nincsenek megjegyzések:

Rendszeres olvasók