A Nagy-Kurultáj résztvevői Mátyásföldön

Az országos médiumok nagy terjedelemben foglalkoztak az augusztus 6. és 9. között Bugacon megrendezett hagyományőrző seregszemle, a Nagy-Kurultáj eseményeivel, melynek kerületünk is részesévé vált. Augusztus 5-én a Bugacra igyekvő tizenkét küldöttség – több mint kétszáz delegált –, egy ízletes baráti vacsorára megállt az Erzsébet-ligetben.

Mészáros Tibor

                                                              A genetika diadala

A kurultáj szó jelentése a hun-türk hagyományokat őrző népek szóhasználatában törzsi gyűlést jelent. A Nagy-Kurultáj ezen népek leszármazottainak hagyományőrző összejövetele. Ám abban hogy ezen a seregszemlén valóban olyan népek képviseltették magukat, akiknek a távoli múltban valóban közös őseik voltak, meghatározó szerep jutott a genetika rohamos fejlődésének, a DNS vizsgálatnak.

Bíró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatója éppen ezt a lehetőséget használta fel a 2006-os tudományos expedícióján gyűjtött régészeti minták elemzésekor. Az ottani madjar törzs temetkezési helyeiről származó DNS minták Y-kromoszóma-analízise során ugyanis minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a ka-zahsztáni madjarok és a Kárpát-medencei magyarok nem csak névrokonok, de vérrokonok is. Közben a DNS-vizsgálat módszerével egymás után derült fény más ázsiai népek, így a törö-kök, üzbégek, kirgizek, türkmének, kínai népcsoportok, mongolok, jakutok, azerbajdzsániak, baskírok, ujgurok, tatárok és az európai bolgárok rokonságára.

Így hát a finnugor rokonságról szóló elmélet a genetikai bizonyítékok tükrében a jövőben valószínűleg a nyelvészet területére korlátozódik.

A Nagy-Kurultáj fő szervezője Bíró András Zsolt kérdésemre elmondta, az összejövetel célja a bizonyított rokonság fényében a közös hagyományok őrzése, a magyar azonosságtudat erősítése, a magyarság nem legendákon, hanem bizonyítékokon nyugvó történetének hiteles be-mutatása, terjesztése, a tiszta ősi magyar kultúra megőrzése, tiszteletteljes emlékezés az ősökre és a kapcsolat ápolása a velünk rokon népekkel.

A nagy törzsi gyűlés anyagi hátterét a Magyar-Turán Alapítvány biztosítja. Az alapítvány személyes kapcsolatok révén értesült arról, hogy az Erzsébetligeti Színház Harmónia terme alkalmas ilyen nagy létszámú vendégsereg fogadására. Így vált Szatmáry László képviselő közbenjárásával a Nagy-Kurultáj részesévé a XVI. kerület.

Az érkező – nagyrészt orosz nyelven beszélő – vendégeket Kovács Péter polgármester fogadta. Ki is járt a vendégeknek a magas szintű fogadtatás, hiszen a küldöttségek résztvevői mind magas rangú állami vezetők, tudományos intézmények igazgatói, egyetemek tanszékvezetői, országos lapok munkatársai, filmesek, hagyományőrzők, vagy ősi sportok képviselői voltak, Miután mindenki megérkezett, Kovács Péter polgármester köszöntötte a vendégeket, kifejezve örömét, hogy kerületünk vendégül láthatta a rangos küldöttségeket. A közös gyökerek, kultúra és hagyományok megemlítése után a polgármester hazánk ősi jelképére, a kerecsensólyomra utalt, amely bármerre is repüljön, nem csak a Kárpát-medencén belül nézhet le testvéri né-pekre, hanem számos helyen tőlünk keletre is.

Ezután Baloghné Szabó Olga és munkatársai felszolgálták a Területi Szociális Szolgálat konyhája által készített ízletes vacsorát, miközben Vikol Kálmán vezetésével a Vadrózsák népi együttes autentikus magyar népdalokkal szórakoztatta a vendégeket.

A vacsorát követően a legnépesebb küldöttség vezetője, Kazahsztán parlamentjének szenátora, Serik Akilbayev köszönte meg polgármesterünknek valamennyi küldöttség nevében a ven-déglátást, és egy kazah népviseletre jellemző sapkát, valamint egy, a turáni térséget ábrázoló faragványt ajándékozott kerületünk vezetőjének. Kovács Péter ezután a Sarkad Udvar által felállított jurtához kísérte a kazah szenátort, és egy Szabó Péter szobrász-fafaragó által készített, Nagy-Magyarországot ábrázoló faragott domborművel viszonozta a szenátorkolléga gesz-tusát.

A rendezvény a Sarkad Udvar hagyományőrző együttesének műsorával ért véget, akik az épület mellett felállított jurta előtt közös tánctanulásra is meghívták a vendégeket.

A szenátor és a hagyományok

A tizenkét delegáció magas rangú tagjai között is szemmel látható tekintély övezte Serik Akilbayevet, a Kazah Köztársaság szenátorát. Akilbayev tudós ember, a jogtudományok professzora, szakterülete a törvényhozás. A Kazah Legfelső Bíróság tagja, ügyész. Így önként adódott a kérdés, amelyet Avar Ákos tolmács segítségével tettem fel a politikusnak:

– Hivatalból, vagy magánemberként vesz részt a Nagy-Kurultáj rendezvényein?

– Minden embert érdekli a múltja. A családjáé és a népéé egyaránt. Amikor hallottam a legel-ső, még kazah területen rendezett kurultájról, felkeltette az érdeklődésemet. Akkor még magánemberként megismerkedtem a rendezőkkel, és kerestem a lehetőséget, hogy részt vegyek a tevékenységükben.

– Hazájában az állam fontosnak tartja-e a hagyományok őrzését, támogatja-e az erre irányuló törekvéseket?

– Megelőzött a kérdésével, mert úgy folytattam volna, hogy egy ideje már tevékenykedtem a kurultájt szervezőkkel együttműködve, amikor állami szinten megfogalmazódott az igény arra, hogy újraírják Kazahsztán történetét. Természetesen nem egy új mesére gondoltak az illetékesek, hanem éppen a hitelességet tűzték ki célul. Mert akárcsak önöknél, nálunk sincs a múltunk minden részlete hitelt érdemlően igazolva. Éppen a meséket, legendákat szeretnék kizárni a múlt megismeréséből. Lehet, hogy a valóság kevésbé érdekesek, de a tudomány csakis tényekkel dolgozhat. Így természetesen nagyon felkeltette az érdeklődésünket a DNS vizsgálat, hiszen annak eredménye megcáfolhatatlan. Így mostanában már jut némi pénz a kutatások finanszírozására, vagy egy ilyen népes delegáció utaztatására is, mint a miénk.

– Kik kísérték el Önt Magyarországra?

– Nem tudok mindenkit felsorolni, de mindenképpen meg kell említenem Alimbay Nursant, a Kazah Központi Állami Múzeum vezérigazgatóját, Tastanov Yerbulatot, a Kazah Tudományos Akadémia szekcióelnökét, Sembi Maratot, a Kazah Művelődéstörténeti Intézet osztályvezetőjét, vagy Temirkhan Zhengist a Kökshetaui Egyetem történészprofesszorát. De küldöttségünk többi tagja is szakterülete elismert vezetője.

– Mit jelent az Ön számára a Nagy-Kurultáj?

– Magánemberként egy nagy személyes élményt. Az ősöket megtestesítő lovasok száguldása korabeli öltözékben, lószerszámmal, fegyverekkel, harci játékokkal különleges látnivaló. A százesres tömeg sem mindennapi látvány, különösen úgy, ha tudjuk, hogy aki eljön, mind a közös múlt tisztelője. Van a levegőben valami összetartozás. Ugyanakkor a kurultáj nem csak a múltról szól. Remek alkalom az őstörténet kutatása ürügyén új kapcsolatokat építeni, barátságokat kötni, örülni a közös eredetnek, de tisztelni az eltérő vonásokat is. Miközben ezen munkálkodunk, akaratlanul is egyre szorosabb kötelék keletkezik közös gyökerű népeink között, és ez szerintem nagyon pozitív hozadéka a nagy törzsi gyűléseknek. Remélem ez is hagyománnyá válik – mondta mosolyogva a szenátor, majd csatlakozott a nagy körben összekapaszkodva táncolók gyűrűjéhez.