A Corvin Művelődési Ház tartogatott még egy „slusszpoént”, egy kiemelkedően jó színvonalú kiállítást a művészeti szezon végére. KÁROLYI András grafikus- és festőművész gyűjteményes kiállítása mindenképpen esemény a kerület művészeti életében.
Mészáros Tibor
A sors útjai kifürkészhetetlenek. Hiszen Károlyi András úgy került az Erzsébetligeti Színház-ba, hogy zsűrizésre kérték fel. Munkája végeztével azonban valahogy itt ragadt, és most gyűj-teményes kiállítását élvezhetik a
művészetkedvelők a színház Aula galériájában.
Az iparművészeti főiskolán 1961-ben vette át első diplomáját, amelyet három évvel később megerősített egy másodikkal, a Képzőművészeti Főiskolán. Ilyen alapos előkészületek után vágott neki a művészi pályának. Neve nem csak a kiállítótermekben cseng jól, hanem illuszt-rátorként napi- és hetilapok oldalain is rendszeresen találkozhatunk vele.
Ha az Erzsébet-ligeti kiállítás képeit végignézzük, azonnal feltűnik a kiemelkedő rajzkészség. Mindegy, hogy olajkép, pasztell vagy tusrajz előtt állunk, mindegyiknek fő ereje a rajzos megjelenés. Feltűnik továbbá a színek finom harmóniája, és a széles körű irodalmi és vallásos műveltséget feltételező témaválasztás.
Károlyi András az érzelmek kifejezésének mestere. Ennek ellenére nem elsősorban az arckife-jezéssel próbálja láttatni az érzelmeket, hiszen tudja, az ember közérzetének legfőbb kifejezője a testtartás. Mindig megtalálja azt a hangulatra legjellemzőbb mozdulatot, amellyel összetettebb lelki állapotot is ki lehet fejezni. A Megalázottak szereplőinek feje szinte eltűnik a vállak között, földre szegezett tekintetük és elesett testtartásuk kiszolgáltatottságot sejtet. Nagy Lászlóról készített emlékidézése nem csak a közismert költő arcképét jeleníti meg, hanem belső világából is felvillant részleteket.
Erősen vonzódik a bibliai témákhoz, de azon belül is leginkább az emberi dráma, a szenvedés ábrázolása érdekli. Erről tanúskodik a Golgota, a Stabat Mater és a Megváltó.
Meleg szeretet sugárzik az ölelkezők című alkotásból, és a kifejezés pontossága egyértelművé teszi, hogy itt a szeretet, és nem az erotika az ölelkezés oka.
A kiállítás kissé komor összhatását lazítja a számos, cirkuszi jelenetet ábrázoló mű. A komorság legerősebb ellenhatása azonban maga az alkotó. Vidám, beszédes, mosolygós embernek ismertük meg Károlyi Andrást. Amint azt Koltayné Zolder Klára, a Corvin Művészklub vezetője megnyitó beszédében fel is idézte, nem véletlenül állapította meg róla egyszer Mészöly Miklós, hogy művészi alkata és a külvilág számára látható megjelenése között óriási szakadék tátong.
Károlyi András intellektuális látásmódú, rejtett értelmeket kereső alkotó. Rendelkezik azzal a képességgel, hogy ezeket az áttételes tartalmakat művein megjelenítse, és ezzel nézőit is me-ditációra késztesse.
Kiállítása július 15-ig még megtekinthető az Erzsébetligeti Színház aulájában.
Mészáros Tibor
A sors útjai kifürkészhetetlenek. Hiszen Károlyi András úgy került az Erzsébetligeti Színház-ba, hogy zsűrizésre kérték fel. Munkája végeztével azonban valahogy itt ragadt, és most gyűj-teményes kiállítását élvezhetik a
művészetkedvelők a színház Aula galériájában.Az iparművészeti főiskolán 1961-ben vette át első diplomáját, amelyet három évvel később megerősített egy másodikkal, a Képzőművészeti Főiskolán. Ilyen alapos előkészületek után vágott neki a művészi pályának. Neve nem csak a kiállítótermekben cseng jól, hanem illuszt-rátorként napi- és hetilapok oldalain is rendszeresen találkozhatunk vele.
Ha az Erzsébet-ligeti kiállítás képeit végignézzük, azonnal feltűnik a kiemelkedő rajzkészség. Mindegy, hogy olajkép, pasztell vagy tusrajz előtt állunk, mindegyiknek fő ereje a rajzos megjelenés. Feltűnik továbbá a színek finom harmóniája, és a széles körű irodalmi és vallásos műveltséget feltételező témaválasztás.
Károlyi András az érzelmek kifejezésének mestere. Ennek ellenére nem elsősorban az arckife-jezéssel próbálja láttatni az érzelmeket, hiszen tudja, az ember közérzetének legfőbb kifejezője a testtartás. Mindig megtalálja azt a hangulatra legjellemzőbb mozdulatot, amellyel összetettebb lelki állapotot is ki lehet fejezni. A Megalázottak szereplőinek feje szinte eltűnik a vállak között, földre szegezett tekintetük és elesett testtartásuk kiszolgáltatottságot sejtet. Nagy Lászlóról készített emlékidézése nem csak a közismert költő arcképét jeleníti meg, hanem belső világából is felvillant részleteket.
Erősen vonzódik a bibliai témákhoz, de azon belül is leginkább az emberi dráma, a szenvedés ábrázolása érdekli. Erről tanúskodik a Golgota, a Stabat Mater és a Megváltó.
Meleg szeretet sugárzik az ölelkezők című alkotásból, és a kifejezés pontossága egyértelművé teszi, hogy itt a szeretet, és nem az erotika az ölelkezés oka.
A kiállítás kissé komor összhatását lazítja a számos, cirkuszi jelenetet ábrázoló mű. A komorság legerősebb ellenhatása azonban maga az alkotó. Vidám, beszédes, mosolygós embernek ismertük meg Károlyi Andrást. Amint azt Koltayné Zolder Klára, a Corvin Művészklub vezetője megnyitó beszédében fel is idézte, nem véletlenül állapította meg róla egyszer Mészöly Miklós, hogy művészi alkata és a külvilág számára látható megjelenése között óriási szakadék tátong.
Károlyi András intellektuális látásmódú, rejtett értelmeket kereső alkotó. Rendelkezik azzal a képességgel, hogy ezeket az áttételes tartalmakat művein megjelenítse, és ezzel nézőit is me-ditációra késztesse.
Kiállítása július 15-ig még megtekinthető az Erzsébetligeti Színház aulájában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése