Az örökség lehet ölünkbe hullott érdemtelen előny, melyet felélünk, elherdálunk, de lehet alaptőke egy nemes értékteremtő életúthoz, melynek végén mi is örökhagyókká válunk. Sorki Dala Andor még út közben van, de az Erzsébetligeti Színház aula galériájában megállt egy pillanatra ezen az úton, hogy bepillantást engedjen bonyolult jelképrendszereket használó, komplex művészetébe.
Mészáros Tibor
Nyomasztó, nagy teher is lehet, ha valaki híres apa gyermeke. Meghajolhat alatta az ember gerince, örök másodrendűnek érezheti magát az apa dicsőségének árnyékában. Ám ha az utód kellő tehetséget is örököl az apai testamentummal, valami új minőség, egyenes tartás, a gyö-kerekből táplálkozó új életmű is lehet az eredmény.
Sorki Dala Andor a számtalan elismerésben részesült Rudnay tanítvány, Dala József etnográ-fus-festőnek, a Matyóföld elnevezés kitalálójának fiaként született Mezőkövesden. A családi környezet a művészet világát, a Matyóföld fővárosa pedig egy azóta részben eltűnt paraszti élet különösen szeretetre méltó levegőjét jelentette számára. Érzékeny ifjúként hamarosan érezte, hogy a festővászon előtt neki nem a néző, hanem az alkotó szerepét osztotta a Teremtő. Ugyanakkor közel állt hozzá az írott szó is, így csakhamar mind a két művészet szolgája lett.
Tudta, amit ő akar, ahhoz széles körű ismeretekre van szükség, elvégezte hát a Képzőművé-szeti Főiskolát, majd mellé még diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi karán is. Ezzel a tudással vágott neki az atyai festői hagyományok, és a matyó népi örökség egyesíté-sének, amellyel szerves egységbe tudta forrasztani irodalmi törekvéseit is. Ennek a komplex művészetnek egy szeletét láthattuk a május 6-án megnyílt kiállításon, ahol a falakon szigorú tematikus egységekben sorakoztak a művész festményei, grafikái, a tárlókban irodalmi mun-kásságának megjelent darabjai és az elismerések, a díszvendégek asztalán pedig a bemutatásra váró Könyörgés fényért című verseskötet.
A kiállítás fajsúlyának megfelelően Kovács Péter polgármester, országgyűlési képviselő mondott köszöntőt, melyben nagy elismeréssel szólt a művész alkotó tevékenységéről, ki-emelve a hagyományok ápolásának fontosságát. Sorki Dala Andor életpályáját Koltainé Zolder Klára a Corvin Művészklub vezetője ismertette, majd dr. Balázs Tibor a Magyar Író-szövetség tagja, az Accordia Kiadó igazgatója mutatta be a Könyörgés fényért című kötetet.
Sorki Dala Andor nem tartozik a gyakran kiállító művészek közé. A mostani csak a huszon-kettedik kiállítása volt, de az ő kiállításainak általában népes nézőközönsége és hangos mé-diavisszhangja van. A nézőnek pedig a bonyolult logikával felépített, többrétegű jelentést hordozó festmények láttán, és a hasonló szellemben megírt verseket olvasva az az érzése tá-mad, hogy itt nem slágerekről, hanem egy szilárd hagyományokon alapuló, hasonlóan szilárd elméleti háttérrel megerősített, átgondolt életműről van szó, amelyben mind a matyó, mind az atyai gyökerek élni akarnak. Talán tovább is, mint a létrehozóik.
A teljes élményhez jólesően tartozott hozzá Bors Anikó előadóművész néhány népdala, Peczkay Endre színművész mélyen átélt vesmondása és Hegedűs Valér zongoraművész szen-vedélyes zongorajátéka.
Mészáros Tibor
Nyomasztó, nagy teher is lehet, ha valaki híres apa gyermeke. Meghajolhat alatta az ember gerince, örök másodrendűnek érezheti magát az apa dicsőségének árnyékában. Ám ha az utód kellő tehetséget is örököl az apai testamentummal, valami új minőség, egyenes tartás, a gyö-kerekből táplálkozó új életmű is lehet az eredmény.
Sorki Dala Andor a számtalan elismerésben részesült Rudnay tanítvány, Dala József etnográ-fus-festőnek, a Matyóföld elnevezés kitalálójának fiaként született Mezőkövesden. A családi környezet a művészet világát, a Matyóföld fővárosa pedig egy azóta részben eltűnt paraszti élet különösen szeretetre méltó levegőjét jelentette számára. Érzékeny ifjúként hamarosan érezte, hogy a festővászon előtt neki nem a néző, hanem az alkotó szerepét osztotta a Teremtő. Ugyanakkor közel állt hozzá az írott szó is, így csakhamar mind a két művészet szolgája lett.
Tudta, amit ő akar, ahhoz széles körű ismeretekre van szükség, elvégezte hát a Képzőművé-szeti Főiskolát, majd mellé még diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi karán is. Ezzel a tudással vágott neki az atyai festői hagyományok, és a matyó népi örökség egyesíté-sének, amellyel szerves egységbe tudta forrasztani irodalmi törekvéseit is. Ennek a komplex művészetnek egy szeletét láthattuk a május 6-án megnyílt kiállításon, ahol a falakon szigorú tematikus egységekben sorakoztak a művész festményei, grafikái, a tárlókban irodalmi mun-kásságának megjelent darabjai és az elismerések, a díszvendégek asztalán pedig a bemutatásra váró Könyörgés fényért című verseskötet.
A kiállítás fajsúlyának megfelelően Kovács Péter polgármester, országgyűlési képviselő mondott köszöntőt, melyben nagy elismeréssel szólt a művész alkotó tevékenységéről, ki-emelve a hagyományok ápolásának fontosságát. Sorki Dala Andor életpályáját Koltainé Zolder Klára a Corvin Művészklub vezetője ismertette, majd dr. Balázs Tibor a Magyar Író-szövetség tagja, az Accordia Kiadó igazgatója mutatta be a Könyörgés fényért című kötetet.
Sorki Dala Andor nem tartozik a gyakran kiállító művészek közé. A mostani csak a huszon-kettedik kiállítása volt, de az ő kiállításainak általában népes nézőközönsége és hangos mé-diavisszhangja van. A nézőnek pedig a bonyolult logikával felépített, többrétegű jelentést hordozó festmények láttán, és a hasonló szellemben megírt verseket olvasva az az érzése tá-mad, hogy itt nem slágerekről, hanem egy szilárd hagyományokon alapuló, hasonlóan szilárd elméleti háttérrel megerősített, átgondolt életműről van szó, amelyben mind a matyó, mind az atyai gyökerek élni akarnak. Talán tovább is, mint a létrehozóik.
A teljes élményhez jólesően tartozott hozzá Bors Anikó előadóművész néhány népdala, Peczkay Endre színművész mélyen átélt vesmondása és Hegedűs Valér zongoraművész szen-vedélyes zongorajátéka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése