A közelmúltban volt negyven éve, hogy Neil Armstrong a Holdra lépett, és ugyancsak nemrég ünnepelte négyszázadik születésnapját a Galilei-távcső, amellyel végleg bizonyítható volt, hogy Kopernikusznak van igaza: a Föld kering a Nap körül és nem fordítva. Ez a két évforduló adta az apropót ahhoz, hogy ellátogassak Suminszky Nándorhoz, aki valóságos kis űrhajózási múzeumot őrizget lakásában.
Mészáros Tibor
Az ember csak lépked a Centenáriumi lakótelep jólismert egyforma házai között, becsönget a jólismert egyforma ajtók egyikén, és innentől kezdve már semmi nem tartozik a jólismert kategóriába, ugyanis olyan meglepetések érik, hogy szinte a NASA falain belül érzi magát. Mert ki gondolná, hogy kerületünk közepén van egy olyan lakás egy lakótelep negyedik emeletén, ahol az űrhajózásról Magyarországon valaha megjelent összes cikk és fotó időrendben, dossziékba szedve sorakozik a polcokon Gagarintól napjainkig? De senki ne néhány újságkivágásra gondoljon, hanem több ezer cikkre. Külön csoportot képeznek többek között az orosz és külön az amerikai űresemények dokumentumai. A dossziék tele páratlan értékű ritkaságokkal, például űrhajósok saját kezűleg dedikált fényképeivel. A rekorder közülük Jeffrey Hoffman, akivel Suminszky Nándor négyszer is találkozott személyesen, és mind a négyszer aláíratta vele ugyanazt a fotót.
Külön egységet képeznek az űrrepülők dokumentumai is. Egy másik köteg dosszié csak a magyar vonatkozású űrhíreket tartalmazza. Farkas Bertalan jónéhány dedikált fényképe már szinte tucatárunak számít a sok ritkaság között.
A gyűjtemény néhány darabja a szupertitkos feliratot viseli. Ilyen például azoknak a névsora, akik közül Farkas Bertalant és Magyari Bélát kiválasztották. Valentyina Tyereskovának az első női űrhajósnak a tartalékáról Zsana Jorkináról senki nem tudhatta, hogy Budapesten élt. Suminszky Nándor azonban tudott erről, és kapott is Jorkinától olyan fotókat és dokumentumokat, ami akkor valószínűleg kimerítette volna a kémkedés fogalmát.
A gyűjtemény része a több mint kettőszáz űrhajózással foglalkozó DVD-n kívül az összes embert szállító amerikai és szovjet űrhajó méretarányos makettje is. A makettek száma is meghaladja a kétszázat. Voszhodok, Szojúzok, Geminik, Apollók.
Aztán a leleményes helykihasználás eredményképpen rengeteg könyv is fért a polcokra az űrhajózásról, mondani sem kell, tele eredeti aláírásokkal. Minden űrutazásra induló csoport képei és dokumentumai is megtalálhatók valamelyik dossziéban. Külön fejezetet képeznek a Mars kutatásával foglalkozó publikációk, a hordozórakéták, és a Naprendszer kutatása. A polcrendszer egyik zugában még az űrrepülés közben az asztronauták által fogyasztható űrétel és űrital is helyet kapott.
Suminszky Nándor már egészen fiatal korában bejárt az amerikai követségre, ahol hozzájutott olyan könyvekhez, sajtóanyagokhoz, ami az űrkutatással foglalkozott. Levelezett is a NASA-val, és – csodák csodája –, még válaszleveleket is kapott. Igaz, ezeket mindig néhány hónap késéssel vehette csak kézbe, mert az illetékesek mindig ízekre szedték és hosszasan tanulmányozták a benne lévő szövegeket és ábrákat. Kiterjedt kapcsolatokat ápol a világ minden táján az űrhajózás szakembereivel. Tagja a Brit Bolygóközi Társaságnak is. A lakótelepi lakás kis szobájába zsúfolt páratlan értékű gyűjtemény negyvenkét év munkája.
Többször próbálkozott már, és ma is szeretné, ha ez a gyűjtemény méltóbb helyre kerülhetne. Olyanra, ahol a kétszáz makett nem kényszerülne dobozokba, szekrények mélyére, hanem folyamatosan ki lennének állítva, és a rendkívül érdekes információkat tartalmazó dokumentumok, fotók mindenki számára hozzáférhetőek lennének. Így lehetne a magángyűjteményből közkincs. Az anyag egy teljes állandó kiállítást is bőven meg tudna tölteni. Egy ilyen helyiség, ha előadásokat is tartanának benne az űrkutatásról, minimum eltartaná magát, de lehet, hogy haszonnal is üzemelhetne. Ebben azonban még senkitől nem kapott segítséget. Bízzunk benne, hogy nem marad így örökre.
Mészáros Tibor
Az ember csak lépked a Centenáriumi lakótelep jólismert egyforma házai között, becsönget a jólismert egyforma ajtók egyikén, és innentől kezdve már semmi nem tartozik a jólismert kategóriába, ugyanis olyan meglepetések érik, hogy szinte a NASA falain belül érzi magát. Mert ki gondolná, hogy kerületünk közepén van egy olyan lakás egy lakótelep negyedik emeletén, ahol az űrhajózásról Magyarországon valaha megjelent összes cikk és fotó időrendben, dossziékba szedve sorakozik a polcokon Gagarintól napjainkig? De senki ne néhány újságkivágásra gondoljon, hanem több ezer cikkre. Külön csoportot képeznek többek között az orosz és külön az amerikai űresemények dokumentumai. A dossziék tele páratlan értékű ritkaságokkal, például űrhajósok saját kezűleg dedikált fényképeivel. A rekorder közülük Jeffrey Hoffman, akivel Suminszky Nándor négyszer is találkozott személyesen, és mind a négyszer aláíratta vele ugyanazt a fotót.
Külön egységet képeznek az űrrepülők dokumentumai is. Egy másik köteg dosszié csak a magyar vonatkozású űrhíreket tartalmazza. Farkas Bertalan jónéhány dedikált fényképe már szinte tucatárunak számít a sok ritkaság között.
A gyűjtemény néhány darabja a szupertitkos feliratot viseli. Ilyen például azoknak a névsora, akik közül Farkas Bertalant és Magyari Bélát kiválasztották. Valentyina Tyereskovának az első női űrhajósnak a tartalékáról Zsana Jorkináról senki nem tudhatta, hogy Budapesten élt. Suminszky Nándor azonban tudott erről, és kapott is Jorkinától olyan fotókat és dokumentumokat, ami akkor valószínűleg kimerítette volna a kémkedés fogalmát.
A gyűjtemény része a több mint kettőszáz űrhajózással foglalkozó DVD-n kívül az összes embert szállító amerikai és szovjet űrhajó méretarányos makettje is. A makettek száma is meghaladja a kétszázat. Voszhodok, Szojúzok, Geminik, Apollók.
Aztán a leleményes helykihasználás eredményképpen rengeteg könyv is fért a polcokra az űrhajózásról, mondani sem kell, tele eredeti aláírásokkal. Minden űrutazásra induló csoport képei és dokumentumai is megtalálhatók valamelyik dossziéban. Külön fejezetet képeznek a Mars kutatásával foglalkozó publikációk, a hordozórakéták, és a Naprendszer kutatása. A polcrendszer egyik zugában még az űrrepülés közben az asztronauták által fogyasztható űrétel és űrital is helyet kapott.
Suminszky Nándor már egészen fiatal korában bejárt az amerikai követségre, ahol hozzájutott olyan könyvekhez, sajtóanyagokhoz, ami az űrkutatással foglalkozott. Levelezett is a NASA-val, és – csodák csodája –, még válaszleveleket is kapott. Igaz, ezeket mindig néhány hónap késéssel vehette csak kézbe, mert az illetékesek mindig ízekre szedték és hosszasan tanulmányozták a benne lévő szövegeket és ábrákat. Kiterjedt kapcsolatokat ápol a világ minden táján az űrhajózás szakembereivel. Tagja a Brit Bolygóközi Társaságnak is. A lakótelepi lakás kis szobájába zsúfolt páratlan értékű gyűjtemény negyvenkét év munkája.
Többször próbálkozott már, és ma is szeretné, ha ez a gyűjtemény méltóbb helyre kerülhetne. Olyanra, ahol a kétszáz makett nem kényszerülne dobozokba, szekrények mélyére, hanem folyamatosan ki lennének állítva, és a rendkívül érdekes információkat tartalmazó dokumentumok, fotók mindenki számára hozzáférhetőek lennének. Így lehetne a magángyűjteményből közkincs. Az anyag egy teljes állandó kiállítást is bőven meg tudna tölteni. Egy ilyen helyiség, ha előadásokat is tartanának benne az űrkutatásról, minimum eltartaná magát, de lehet, hogy haszonnal is üzemelhetne. Ebben azonban még senkitől nem kapott segítséget. Bízzunk benne, hogy nem marad így örökre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése