Művész café

Szakács Barbara, a Corvin művelődési ház rendezvényszervezője a Művész cafét már a kezdetekkor szabad térre, a Harmónia terem teraszára álmodta. Arra gondolt, hogy a koraesti szél motozása a hatalmas ligeti platánfák lombjai között hangulatos hátteret ad a programban szereplő jazzhez, miniszínházhoz, és a talkshow-szerű beszélgetéshez. Tavaly is, idén is igaza lett.

Mészáros Tibor

Május 22-én a tervek szerint neszelt a szellő, a terasz asztalain meglibbentek a szalvéták és vörösen alkonyodott, amikor a Jazz Jam Collektor’s Bride hangszerein a zenészek lefogták az első akkordokat. Az asztalsor egyik oldalán a Harmónia terem nagy portálüvegeiben tükröződött az égigérő platánfák képe, a másik oldalon pedig Szakács Tamás festőművész képei sorakoztak az asztalok mögött. A zeneművészeti főiskolát végzett tagokból álló négytagú csapat már az első számával megalapozta az est hangulatát, jelezve, itt most a művészetek adtak randevút a művészetekre fogékony hallgatóságnak. És ha a vidám jazzmuzsika még valakinek nem csalt mosolyt az arcára, bizonyára megtette ezt a Pesti Pódium három színművésze, Járvás Katalin, Borbély János és Harcsik Róbert. Ők ugyanis a nagy hagyományokkal rendelkező kabaréirodalom gyöngyszemeivel szórakoztatták a hallgatóságot. Előadásukba a nagy poénokon kívül belefért egy kis operettrészlet és egy kis tánc is. Majd kissé komorabb irányt vett a műsor, amikor Németh Nyiba Sándor író, olimpikon saját, megkapóan őszinte hangvételű verseit mondta el küzdősportok művelőjétől váratlan érzékenységgel. Majd ő maga is vidámabb hangnemre váltott és már széles mosollyal üdvözölte a közben megérkezett Para Kovács Imre publicistát, írót, későbbi beszélgetőpartnerét és annak feleségét. Németh Nyiba Sándor elfoglalta a kérdezőnek, Para Kovács pedig a riportalanynak fenntartott hófehér fotelt, és megkezdődött a beszélgetés.
A gyerekkortól az ifjú évek útkeresésén át egészen napjainkig követhettük Para Kovács Imre életútját, aki sok humorral, néha egész messzire kalandozva válaszolt Nyiba kérdéseire. Szó esett a miskolci gyermekévekről, a munkás környezetről, melyben dúlt a digó-csöves ellentét. Majd a Beatrice együttes hatására együttest alapít, ami miatt később többször volt vendége a miskolci rendőrségnek. Saját bevallása szerint volt némi kapcsolata a drogokkal is, mire elérkezett az írói pályához. Első két könyvét éppen ennek a témának szentelte. Mivel azonban az írásból nem lehet megélni, műsorvezetőként is dolgozik az egyik kereskedelmi rádiónál és közben egyfolytában keresi a megoldást a világ bajainak orvoslására.
Miközben folyt a jó hangulatú beszélgetés, senki nem törődött az idő műlásával. Mire a műsorvezető Jenei Mónika elbúcsúzott a közönségtől teljesen besötétedett és főszerephez jutottak az asztalon pislákoló gyertyák.
Így ért véget a jazz, a festészet, a kabaré, az irodalom és a művészetértő közönség randevúja az Erzsébet-ligetben. Így ért véget a művész café.