Amikor az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hivatalos gyászjelentését kézbe vehették a cinkotai plébániához tartozó hívek, már mindenki értesült István atya haláláról. Mégis megrázó erejű volt leírva látni, hogy Sándorfi István plébániai kormányzó, életének negyvenhatodik, áldozópapságának tizennyolcadik évében 2009. február 3-án a cinkotai plébánián váratlanul elhunyt.
Mészáros Tibor
Így azután akik ismerték, tisztelték é
s szerették Isten akaratában megnyugodva, de szomorú szívvel gyülekeztek február 20-án 15 órakor az Ilona-telepi temető ravatalozójánál István atya miseruhával leterített koporsója körül.
Egyháza részéről dr. Udvardy György segédpüspök, helynök búcsúztatta a fiatalon elhunyt Sándorfi Istvánt. A koporsót a kerületi- és pestkörnyéki katolikus közösségek plébánosai és szemináriumi társai állták körül, miközben a püspök úr méltatta István atya sajnálatosan rövid, de hitében elkötelezett életútját. Ezután Dr. Magyar Pál a jóbarát – aki maga is szemináriumi társa volt István atyának –, emlékezett a közös ifjúkorra, emlékezetes ünnepi és hétköznapi alkalmakra. Végül pedig Dernovics Mihály az egyháztanács világi elnöke búcsúzott el Sándorfi Istvántól, és mondott köszönetet a cinkotai közösség nevében a hitben együtt töltött évekért.
A mintegy kétszáz gyászoló a temetőre szitáló csendes hóesésben kísérte utolsó útjára István atyát, és helyezte el a síron a megemlékezés koszorúit és virágait.
Majd ezt követően a cinkotai Szent Mária Magdolna plébániatemplomban
gyűltek össze újra, hogy imádkozzanak az elhunyt lelki üdvéért.
A szentmisét dr. Udvardy György püspök úr mutatta be, melynek keretén belül Sándorfi István egykori osztályfőnöke, Farkas István piarista atya mondott prédikációt, személyes hangú, szeretetteljes szavakkal emlékezve egykori kedves diákjára.
S bár István atyát fiatalon szólította magához az ő Istene, és váratlanul hagyta magukra híveit, biztos lehet benne, hogy az itt maradottak tovább haladnak az eddig együtt megtett úton, és szeretettel őrzik plébánosuk emlékét.
Mészáros Tibor
Így azután akik ismerték, tisztelték é
s szerették Isten akaratában megnyugodva, de szomorú szívvel gyülekeztek február 20-án 15 órakor az Ilona-telepi temető ravatalozójánál István atya miseruhával leterített koporsója körül.Egyháza részéről dr. Udvardy György segédpüspök, helynök búcsúztatta a fiatalon elhunyt Sándorfi Istvánt. A koporsót a kerületi- és pestkörnyéki katolikus közösségek plébánosai és szemináriumi társai állták körül, miközben a püspök úr méltatta István atya sajnálatosan rövid, de hitében elkötelezett életútját. Ezután Dr. Magyar Pál a jóbarát – aki maga is szemináriumi társa volt István atyának –, emlékezett a közös ifjúkorra, emlékezetes ünnepi és hétköznapi alkalmakra. Végül pedig Dernovics Mihály az egyháztanács világi elnöke búcsúzott el Sándorfi Istvántól, és mondott köszönetet a cinkotai közösség nevében a hitben együtt töltött évekért.
A mintegy kétszáz gyászoló a temetőre szitáló csendes hóesésben kísérte utolsó útjára István atyát, és helyezte el a síron a megemlékezés koszorúit és virágait.
Majd ezt követően a cinkotai Szent Mária Magdolna plébániatemplomban
gyűltek össze újra, hogy imádkozzanak az elhunyt lelki üdvéért.A szentmisét dr. Udvardy György püspök úr mutatta be, melynek keretén belül Sándorfi István egykori osztályfőnöke, Farkas István piarista atya mondott prédikációt, személyes hangú, szeretetteljes szavakkal emlékezve egykori kedves diákjára.
S bár István atyát fiatalon szólította magához az ő Istene, és váratlanul hagyta magukra híveit, biztos lehet benne, hogy az itt maradottak tovább haladnak az eddig együtt megtett úton, és szeretettel őrzik plébánosuk emlékét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése