Zorán megújult csapattal

A történelmi Illés-Metró-Omega háromszög meghatározó popegyéniségei közül az akkor Omegás Presser Gábor már januárban megörvendeztette mindazokat, akikben az említett zenekaroknak csupán a neve is visszaidézi azt az ifjúkori borzongást, amit akkor éreztünk, amikor a város valamelyik pontján belehasított az elektromos gitár hangja a hatvanas évek áporodott levegőjébe. Április 17-én pedig azt mérhettük le, hová finomult, érett, szelídült Zorán művészete az eltelt évtizedek alatt.

Mészáros Tibor

Sztevanovity Zorán tavaszi koncertkörútjának második állomása volt az Erzsébetligeti Színház. A csapat megjelenése a színpadon némi meglepetést okozott. A korábbi nagyzenekar erősen megkarcsúsodott, a régiek közül csak a gitárvirtuóz Sipeki Zoltán foglalt helyet Zorán mellett. Dobozból ment a basszus és a dob, újak a vokalista lányok is, és az édes-bús tangóharmonika futamok sem a színpadon születtek meg. Új csapattag a lányokon kívül Kovács Péter billentyűs énekes is, akit a hazai közönség Tom Jones dalok eredetivel megegyező színvonalú előadásából már korábban megismerhetett. További új szín a palettán, hogy egy-egy dal erejéig Zorán is letette a gitárt, és egy szintetizátor billentyűin próbálgatta ujjai fürgeségét.
Érdeklődéssel vártuk hát az új összeállítású csapat produkcióját. Csakhamar kiderült, csak annak kellett csalódnia, aki kizárólag a régi dalok újrahallgatását remélte a koncerttől. Hiszen Zorán már a bevezetőben jelezte, hogy a tavaszi turnén sok új szerzeményt kívánnak bemutatni. Jelezte továbbá azt is, hogy továbbra is az élő zene elkötelezettjei, de bizonyos kényszerek hatására a hangszerek egy része cd-ről szól.
Ilyen előzmények után csendültek fel a jólismert régi, és a vadonatúj, még ismeretlen dallamok. A kínálat színesítésére külföldi szerzők műveit is műsorra tűzték, így Chris Rea számai mellett Zorán kedvence Leonard Cohen, és néhány közismert blues-szerző is helyet kapott. És labdába rúghattak a társak is, Sipeki Zoltánnak és Kovács Péternek is volt lehetősége egy-egy szám erejéig bizonyítani, hogy nem véletlen esett rájuk, a zenésztársakat mindig nagyon igényesen válogató Zorán választása. Azért a koncertnek ezen a pontján sokunknak eszébe jutott Horváth Kornélnak, az ütőhangszerek zseniális mesterének egy-egy cirkuszi produkcióval felérő bravúrszáma, a hozzá tartozó ismeretlen ritmushangszerek arzenálját is beleértve.
Ahogy telt az idő végül a régi dalok közé egyre könnyebben simultak az új, ismeretlen nóták, és a szünet nélkül két és fél órás koncert végére úgy érezhettük, hogy a Zorán név még mindig garancia a minőségre. Csak egyet nem érezhettünk. Azt, hogy a Liszt- és Kossuth-díjas Stevanovity Zorán március 4-én volt hatvanhét éves.