
A Harmónia teremben izgatottan szorongatták egymás kezét a várakozók. Közöttük nem egy olyan pár volt, akik már akár ötven, vagy annál több éve nem engedték el egymás kezét. A szervezők már itt kis ajándékkal kedveskedtek a pároknak. A hölgyek egy szál virágot, az urak pedig a Fazekas központ jóvoltából egy mézeskalács szívet kaptak ajándékba. A készülődésben volt valami ünnepélyes, valami megható emelkedettség. Ennek bizonyítéka, hogy Jenei Mónika, a színház megbízott igazgatója csak könnyeivel erősen küszködve tudta elmondani a várakozóknak, hogyan is fognak bevonulni az ünnepség színhelyére. A bevonulók élén Molnár Pálné anyakönyvezető haladt, ő lépet elsőnek a terembe, majd a meghívottak nagy tapsátók kísérve egymás után érkeztek a házaspárok. Majd amikor az ünnepeltek elfoglalták a helyüket a széksorok között, az anyakönyvvezető is csatlakozott az adventi koszorúval díszített asztalnál ülő Kovács Péter polgármesterhez és Balogné Szabó Olgához, a Területi Szociális Szolgálat vezetőjéhez.
A szeretet és hűség ünnepének résztvevőit Jenei Mónka üdvözölte, majd felkérte Kovács Péter polgármestert ünnepi beszédének megtartására. A polgármester, akiről köztudott, hogy a szépkorúak nagy tisztelője elmondta, mennyire örül annak, hogy évről évre milyen sokan vannak azok, akiknek a hűség és a szeretet nem üres szólam, hanem napi valóság. Ez a kitartás önmagában is érték, ugyanakkor követendő példa lehet az utánuk következő generációk számára.
A polgármester szavait az ünnepélyes fogadalomtétel követte, melynek során Molnár Pálné anyakönyvvezető közreműködésével a házaspárok megerősítették a házasságkötésükkor elhangzott fogadalmukat. Majd Kovács Péter, Baloghné Szabó Olga és Jenei Mónika minden házaspárnak átnyújtott egy emléklapot arról, hogy ezen az ünnepségen részt vettek.
A hivatalos részt a Kulturális és Sport Bizottság által támogatott ünnepi ajándékműsor követte. Az ünnepeltek szórakozásáról Rosenkranz Helga, a Madách színház táncosának műsorvezetése mellett Várkonyi Szilvia, az Interoperett előadóművésze, Tóth János Liszt-díjas operaénekes, a Mazotti Fittnes Teszák Mariann vezetésével és a Sasvári színitanoda növendékei gondoskodtak.
Az előadás a rendezők számára is tartogatott meglepetést. Az ünnepeltek között foglalt helyet ugyanis Teszák Sándor grafikusművész és felesége is, akik ötvenedik házassági évfordulójukat ünnepelték. Szerencsétlenségükre meghívott vendégként jelen volt Teszák barátja, Török Tivadar festőművész is, aki vette a fáradságot, hogy egy gályarabok koloncára emlékeztető súlyos fekete láncot csináltasson, egyik végén vas bokapántokkal, másik végén egy tizenkét kilogrammos vasgolyóval. A műsor egy pillanatnyi szünetében a színpadra szólította Teszák Sándort, és a házasság jelképeként a jelen lévők szeme láttára szakszerűen felszerelte a láncot Teszák bokájára, amit csak hosszas könyörgés után volt hajlandó eltávolítani. Majd a kis közjáték és Teszák szabadulása után jöhetett a finálé.
Ezzel azonban csak az ajándékműsor ért véget, mert ekkor kezdődött a vacsora. Majd amikor a tányérok mind kiürültek már csak a fiatalokat megszégyenítő táncmulatság volt hátra. A párok ebben is helytálltak, és mindnyájan megígérték a polgármesternek, hogy jövőre is eljönnek.
Adja a jó sorsuk, hogy így legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése