Bal felső kép: H.Cékmány Ilona: Délutáni pihenő
Jobb felső kép: Z.Réti Márta kiállításmegnyitója
Jobb alsó kép: dr. Feledy Balázs megnyitóbeszéde
Vincze Angéla kiállításán
Kerületünk pezsgő művészeti életének bizonyítéka, hogy egyszerre három, egymásra semmiben sem hasonlító művésznő alkotásaiban gyönyörködhettek a XVI. kerületi művészetbarátok. Z. Réti Márta szeptember 21-én, H. Czékmány Ilona 22-én, Vincze Angéla pedig 23-án nyitotta meg kiállítását.
Mészáros Tibor
Z. Réti Márta az önkormányzati galéria vitrinét töltötte meg pasztell, akvarell, és olajpasztell képeivel. Sajnálhatjuk, hogy ezekből csak tizenkettő fért a vitrinbe. Z. Réti Márta ugyanis a tér és a perspektíva művésze. A helyszínre varázsolja a nézőt, és ha a végtelenbe vesző napraforgó tábla után a sikátort ábrázoló képére téved a tekintetünk, szinte összehúzzuk a vállunkat, hogy elférjünk a magasba nyúló házfalak között. Csónakjai pedig úgy lebegnek a vízen, hogy szinte érezzük a víz felhajtóerejét. A realizmus és az impresszionizmus határán egyensúlyozva talált rá saját egyéni kifejezésmódjára. A kiállítás megnyitójának különleges színfoltja volt a néptáncosok fellépése.
H. Czékmány Ilona kiállításán is jelen volt a társművészet. Hegedűs Szabolcs zongoraművész Friedrich Scholl A tenger című művével köszöntötte a megjelenteket. A főszerep azonban természetesen az Erzsébetligeti Színház kamaratermének falain függő harminchárom olajfestményé volt. Czékmány Ilona képeinek gyakori témája az ember. Virágcsendéletei és tájképei mellett gyakran ábrázol mozgalmas jeleneteket, amelyeken hol vadászokat, hol lovasokat, hol jósnőt, vagy egyszerű borkostolgatókat jelenít meg. Műveit külföldön is volt alkalma kiállítani, és itthon is sok kollektív és egyéni kiállításon szerepelt már. Kiemelkedő, és stílusában kissé a tőle megszokottól eltérő az a fiatal nő bánatát ábrázoló, érzelmeket is elemi erővel közvetítő néhány kép, ameekly előtt újszerűsége miatt talán a leghosszabb ideig időztek a nézők.
A leghosszabb dicsőséglistát kétségtelenül a harmadik kiállító, Vincze Angéla tudja felmutatni hármuk közül. A sorból kiemelkedik a József Attila-díj, az Art of Games pályázat első díja, és büszke Pedagógus emlékérmére is, amelyet művésztanári tevékenységéért kapott. Számtalan művészeti társaság tagja, és folyamatosan részt vesz a nemzetközi művészeti élet vérkeringésében is.
Festményei egy elvont, emelkedett, sokszor figurákat nélkülöző, csak színeivel ható világot jelenítenek meg. Ugyanakkor némelyik műve nagyon is közvetlen hatásra törekszik. Egyszerűen ráírja a festményre a nézőnek szánt üzenetet, amelyik lehet filozofikus mélységekből eredő bölcselet, de lehet egy egyszerű tanács is. A Harmónia teremnek különös atmoszférát kölcsönző, egymástól méretben és stílusban is jelentősen eltérő művek mégis valami megnyugtató egységet sugároznak, amit dr. Feledy Balázs művészeti szakíró megnyitóbeszédében és a művek elemzése közben is többször hangsúlyozott, és a kiállítás fő erejeként értékelt.
A különös világ megjelenítését erősítette Oleg Zubkov néhány, saját gitárkísérettel előadott dala.
Mindhárom kiállítás október közepéig látogatható.
Mészáros Tibor
Z. Réti Márta az önkormányzati galéria vitrinét töltötte meg pasztell, akvarell, és olajpasztell képeivel. Sajnálhatjuk, hogy ezekből csak tizenkettő fért a vitrinbe. Z. Réti Márta ugyanis a tér és a perspektíva művésze. A helyszínre varázsolja a nézőt, és ha a végtelenbe vesző napraforgó tábla után a sikátort ábrázoló képére téved a tekintetünk, szinte összehúzzuk a vállunkat, hogy elférjünk a magasba nyúló házfalak között. Csónakjai pedig úgy lebegnek a vízen, hogy szinte érezzük a víz felhajtóerejét. A realizmus és az impresszionizmus határán egyensúlyozva talált rá saját egyéni kifejezésmódjára. A kiállítás megnyitójának különleges színfoltja volt a néptáncosok fellépése.
H. Czékmány Ilona kiállításán is jelen volt a társművészet. Hegedűs Szabolcs zongoraművész Friedrich Scholl A tenger című művével köszöntötte a megjelenteket. A főszerep azonban természetesen az Erzsébetligeti Színház kamaratermének falain függő harminchárom olajfestményé volt. Czékmány Ilona képeinek gyakori témája az ember. Virágcsendéletei és tájképei mellett gyakran ábrázol mozgalmas jeleneteket, amelyeken hol vadászokat, hol lovasokat, hol jósnőt, vagy egyszerű borkostolgatókat jelenít meg. Műveit külföldön is volt alkalma kiállítani, és itthon is sok kollektív és egyéni kiállításon szerepelt már. Kiemelkedő, és stílusában kissé a tőle megszokottól eltérő az a fiatal nő bánatát ábrázoló, érzelmeket is elemi erővel közvetítő néhány kép, ameekly előtt újszerűsége miatt talán a leghosszabb ideig időztek a nézők.
A leghosszabb dicsőséglistát kétségtelenül a harmadik kiállító, Vincze Angéla tudja felmutatni hármuk közül. A sorból kiemelkedik a József Attila-díj, az Art of Games pályázat első díja, és büszke Pedagógus emlékérmére is, amelyet művésztanári tevékenységéért kapott. Számtalan művészeti társaság tagja, és folyamatosan részt vesz a nemzetközi művészeti élet vérkeringésében is.
Festményei egy elvont, emelkedett, sokszor figurákat nélkülöző, csak színeivel ható világot jelenítenek meg. Ugyanakkor némelyik műve nagyon is közvetlen hatásra törekszik. Egyszerűen ráírja a festményre a nézőnek szánt üzenetet, amelyik lehet filozofikus mélységekből eredő bölcselet, de lehet egy egyszerű tanács is. A Harmónia teremnek különös atmoszférát kölcsönző, egymástól méretben és stílusban is jelentősen eltérő művek mégis valami megnyugtató egységet sugároznak, amit dr. Feledy Balázs művészeti szakíró megnyitóbeszédében és a művek elemzése közben is többször hangsúlyozott, és a kiállítás fő erejeként értékelt.
A különös világ megjelenítését erősítette Oleg Zubkov néhány, saját gitárkísérettel előadott dala.
Mindhárom kiállítás október közepéig látogatható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése