Blogarchívum

Az újságba terjedelmi okokból néhány írás olykor be sem kerül, vagy már néhány szó kihúzásától is elveszti stílusát. Itt cikkeim húzás nélkül, eredeti formában olvashatók. Több fotó a www.indafoto.hu/tibifoto képblogon található. Más újságban, nyomtatott kiadványban vagy internetes oldalon a beleegyezésem nélkül nem közölhetők! Mászáros Tibor tibifoto@t-online.hu mobil: 06-30/260-05-07 Tel.: 403-41-50 A képekre kettőt kattintva a képek megnőnek.

2008. november 21., péntek

Egy igaz magyar Mátyásföldről

Mátyásföld hírneves lakója

Az idősebb mátyásföldiek még személyesen kezet szoríthattak Maderspach Viktorral a Huszár utca környékén, ahol a kalandos életű hazafi menekültként letelepedett. Október 3-án a Nemzeti Gyásznap közeledtével az aradi vértanúkon kívül unokája Lacsny Péter segítségével rá is emlékeztek mindazok, akik a Déli Harangszó Baráti Kör által rendezett emlékestre ellátogattak az Erzsébetligeti Színház Új galériájába.

Mészáros Tibor

Mindenekelőtt dr. Onyestyák György, a Déli Harangszó elnöke Seremetyeff Papp János segítségével – aki a következő rendezvényük főszereplője lesz, és aki nem mellesleg a Romanov család leszármazottja – meggyújtotta azt a gyertyát, amelyik az emlékezést jelképezte. Majd Lacsny Péter a nemzeti színű zászló előtt állva felsorolta a tizenhárom aradi vértanú nevét, miközben Onyestyák György mindenegyes név elhangzásakor egy újabb gyertyát gyújtott a kivégzettek tiszteletére.
Ilyen ünnepélyes külsőségek között kezdett Lacsny Péter, valamint Domonkos László a Duna tv szerkesztője a Maderspach család történetének bemutatásához.
A család Tirolból vándorolt a Temesi bánságba huszonötezer osztrák család egyikeként az akkori osztrák betelepítési politika igényei szerint az 1720-as években. Tehetségükkel hamar az átlag fölé emelkedtek, és elsősorban a bányászat és a kohászet területén értek el jelentős eredményeket, hasznosítva a Tirolból magukkal hozott tapasztalatokat. A 48/49-es szabadságharcban a Maderspach család által irányított ruszkabányai fémöntőde már a honvédsereg fő fegyverellátó bázisa volt. Súlyosbította megítélésüket a császáriak szemében az is, hogy Maderspach Károly felesége Buchwald Franciska éjszakai szállást adott a menekülő Bem tábornoknak, és kíséretének. Ennek nagyon súlyos következményeként az asszonyt Haynau pribékje félmeztelenre vetkőztetve nyilvánosan megvesszőzteti. A férj nem tudja elviselni a szégyent, öngyilkos lesz. Így a Maderschpach név is felkerül a szabadságharc üldözöttjeinek listájára.
A család múltja, a nagyszülők hősiessége Maderspach Viktornak is meghatározza a sorsát. 1916-ban önkéntes huszárkapitányként több sikeres akciót vezet a románok ellen. A Székely Hadosztály soraiban a végsőkig harcol hazája megvédéséért, de végül neki is menekülnie kell. Kalandos úton átmenekül a csonkítás után megmaradt haza területére, és Mátyásföldön telepszik le. Írásaiból tartja fönn magát, vadász témájú könyvei igen népszerűek. 1941. október 4-én, két nappal az aradi vértanúk évfordulója előtt belehal azoknak a sérüléseknek a szövődményeibe, melyeket egy évvel korábban az Erdélyi bevonulás alkalmával szerzett.
Ebből az igencsak zsugorított életrajzból is kiderül, Maderspach Viktor valóban olyan ember, aki méltó arra, hogy neve ne merüljön feledésbe. S hogy ez így legyen, ahhoz csak az első lépést tette meg az unoka Lacsny Péter, a jelen lévő családtagok, barátaik és a Déli Harangszó Baráti Kör. A többi már rajtunk múlik. Ezért amikor gyertyát gyújtunk az aradi mártírok tiszteletére, nem kisebbítve ezzel a tizenhárom vértanú érdemeit, ezentúl gyújtsunk egy gyertyát Maderspach Viktornak, a mátyásföldi hazafinak és a magyar hazát folyamatosan szolgáló családjának emlékére is.

Nincsenek megjegyzések:

Rendszeres olvasók