Blogarchívum

Az újságba terjedelmi okokból néhány írás olykor be sem kerül, vagy már néhány szó kihúzásától is elveszti stílusát. Itt cikkeim húzás nélkül, eredeti formában olvashatók. Több fotó a www.indafoto.hu/tibifoto képblogon található. Más újságban, nyomtatott kiadványban vagy internetes oldalon a beleegyezésem nélkül nem közölhetők! Mászáros Tibor tibifoto@t-online.hu mobil: 06-30/260-05-07 Tel.: 403-41-50 A képekre kettőt kattintva a képek megnőnek.

2011. július 13., szerda

Egy ismeretlen ismerős



Sramkó Mihályt bizonyára sokan ismerik, hiszen legtöbbször ő vezeti a XVI. kerületi önkormányzat autóbuszát. Valószínűleg Cinkotán is sokan ismerik, hiszen születése óta ott él. Mégis nagyon sokan lesznek, akik ebből az írásból fogják megtudni, hogy Sramkó Mihály örökre elkötelezte magát a cigánydalok és a magyar nóta mellett.

Mészáros Tibor

Úgy kezdődött, hogy a szőke hajú, göndör cinkotai srácot már egészen fiatalon rabul ejtette Kovács Apollónia, a híres magyar nóta és cigánydal énekes művészete. A kis Misi addig-addig hallgatta a művésznő dalait, amíg egyszer csak úgy érezte, ő maga is elő tudna adni néhányat ezek közül. Be is nevezett a Ki mit tudra, véletlenül éppen abban az évben, amikor Gálvölgyi János is ugyanezt tette. Azonban ekkor még nem járt sikerrel.
Aztán jött a nagybetűs ÉLET, katonaság, munka, család, és egy kicsit távolabb került az énekléstől. A sors azonban a Honvéd Művészegyütteshez irányította, ahol gépkocsivezetőként a közismert Szalai Antal prímás cigányzenekarát szállította. Eljutott velük több külföldi nagyvárosba, többek között Rómába is. Ott szokása szerint koncert előtt besegített a mikrofonok beállításában. Egyszer éppen vidáman énekelt az egyik beállítandó mikrofonba, amikor egy arra vetődött római karmesternek feltűnt a hangja. Korábban az általa szállított zenészek már noszogatták, hogy tanuljon énekelni, de azt gondolta, csak udvariasságból mondják. Egy római karmester azonban, akinek semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy egy idegent megdicsérjen, az azért már bogarat tett a fülébe.
Beiratkozott hát az OSZK zenei stúdiójába, hogy elméletben is ismerkedjen egy kicsit a zene világával. Ez igen intenzív napi tanulást jelentett, amibe beletartozott az összhangzattan, beszédtechnika, színpadi mozgás, szolfézs, és a korrepetíció. Tanította őt az a Hegedűs Valér zongoraművész, és fia Hegedűs Szabolcs is, akik kerületünk pódiumain egyáltalán nem ismeretlenek. Végül az egyre alaposabb zenei ismeretek valahogy meghozták a fellépéseket is. Nótás Miska művésznéven megfordult már Solt, Eger, Balatonszemes, Szigetszentmiklós, Miskolc, Vác Hajdúböszörmény színpadain, sőt részt vett Erdélyban a Nóta olimpián, ahol bekerült az első tízbe. Érdekes epizódja pályafutásának, hogy társaival már kétszer vett részt Guiness rekordkísérletben, ahol egyszer 42 órát, egyszer pedig 52 órát kellett egyfolytában énekelniük a résztvevőknek. Egy emberre mintegy harminc perces folyamatos éneklés várt, de úgy, hogy a számok között három másodperc szünetet lehetett tartani, és ugyanennyi idő alatt kellett a harminc perc végén átadni a mikrofont a váltótársnak is, különben kizárták a csapatot a versenyből.
Közben Nótás Miskából Cinkotai Sramkó Mihály lett, és most ezzel a névvel próbál tovább menni a megkezdett úton. Közben sajnos főállása megszűnt, és csak a kerületi önkormányzatnál betöltött gépkocsivezetői állása maradt meg. Ez egyrészt rossz, másrész jó is, mert több ideje jut az éneklésre.
Sramkó Mihály tehát úton van. Ugyanakkor jól tudja, senki nem lehet próféta a saját hazájában. Ennek ellenére nem bánná, ha most már lakóhelyén sem csak az önkormányzati busz vezetőjeként, az uszodajáratok sofőrjeként, hanem a cigánydalok és magyar nóták avatott előadójaként is megismerné, és elismerné a kerület. Álmai netovábbja egy fellépés az Erzsébetligeti Színházban. Hogy ez megvalósulhat-e nem tudjuk.
Azt azonban biztosra vehetjük, hogy eggyel növekedett kerületünkben azoknak a száma, akik elkötelezett őrzői annak a hagyománynak, amit a népdalok és cigánydalok jelentenek.

Nincsenek megjegyzések:

Rendszeres olvasók